A hiteles feljegyzések hiánya és a számtalan legendával fûszerezett szájhagyomány miatt a korai 20 században a Muay történetét nehéz papírra vetni. Éppen ezért ez a fejezet megpróbálja a lehetõ legpontosabb képet adni a Muay eredetével és kialakulásával kapcsolatosan, évszázadokra visszanyúlva.  Ennek a küzdõsportnak két formáját különböztetjük meg, a régit és az újat. A Muay Thai elnevezés a régi, az 1920-as évek korszakára vonatkozik, majd következett a kesztyûk, és egyéb nyugati boxban használt elemek bevezetése. Noha a "Muay" elnevezés az eredeti koncepcióra utal, idõszakonként kiegészítésekkel módosultak. Például: Muay Kaad Chuek, Muay Luang, Muay Boran, stb.  A mai küzdõsport eredete (amit ma Muay Thai néven ismerünk) bizonytalan. Némely történetek szerint jelentõs dél-kínai hatás(Shaolin) érte a Muayt a kereskedelmi útvonalakon keresztül, amely befolyással bírt eredetére és fejlõdésére. Létezik egy rövid leírás, ami tényleges és valóságos képet ad arról, hogy milyen módon fejlesztették évszázadokra visszanyúlva. A legendákból és mondákból ma nehéz leszûrni a valóságot, így a Muay származtatásának idõszaka tisztázatlan. Az egyik iskola gondolatai szerint a "Sanskrit mayva"-ból ered, ami azt jelenti "összetartozni, együttmûködni". A hajat lófarokba kötötték, ami azt jelezte, hogy "egy csapattá alakultak", ami rendkívül fontos szempont a négy fõ elem: a fejen lévõ mongkol, a karon lévõ praijed, az öklön kaad chuek, és a spirituális és szellemi varázsigék, amulettek használatához

A Muay kétségtelenül nagyon jól fejleszti a harckézséget a testrészeket használva -a fejet,a könyököt, a térdet, az öklöt és a lábakat - kiegészítve fegyverekkel, mint például a lándzsa és a kardok (krabbi-krabbong), vagy anélkül. A csatákban mindet felhasználták- abban az idõben a közelharc volt a jellemzõ-, a közösséget védték a betolakodók ellen. A különbözõ királyságok közötti gyakran elõforduló agresszív területhódítások során, -ami a korábbi századokra volt jellemzõ- a harcosok tapasztalatokat gyûjthettek, amit késõbb maguk is fel tudták használni a harcokban, és gyakorolták a táborokban. A Muay és a helyi templomok kapcsolata a kezdetekre tehetõ. A buddhizmus rendkívül hamar elterjedt bölcsõjébõl, Indiából a környezõ területeken. A templom (wat) a szerzetesek közösségének számított, többnyire visszavonult katonák, magasrangú tisztviselõk vagy nemesek voltak a lakói. Tanult emberek, akik a világi életben sikeresek voltak és elismertek. A helyi emberek elküldték fiaikat hogy e szerzetesektõl tanuljanak, és a templomokban éljenek, ami ekkor a társadalomban központi szerepet játszott. Ez volt a helyaz emberek számára, ahol imádkozhattak, találkozhattak másokkal és ahol a hagyományaikat megtudták õrizni és ünnepelni. A templomoka mûvészetek házának is számítottak, és nemcsak vallási témákkal foglalkoztak, hanem a legkülönfélébb mûvészeteket, mint például a Muay-al is, ami a szerzetesek hadi tapasztalatai és szociál-pszichológiai ismeretei alapján jött létre, és amit az ifjak és a férfiak tanultak a közvetlen küzdelem mûvészeteként.

Õsi Muay Thai stílusok

Ha valaki azt kérdezné, ki ki fedzete fel, vagy hogyan alkották meg a Muay Thai mûvészetét, a helyes választ az õsidõkre visszamenõleg kapja meg. A szeszélyes természet, az emberek közötti szegénység és a népcsoportok egymással való harca a túlélésért késztette õket a Muay Thai fejlesztésére. Siam lakosai saját harctechnikákat fejlesztettek ki, amelyek a Birodalomban területenként különböztek egymástól.
A déli területeken elterjedõ stílusok közül a legismertebb a "Muay Chaiya"volt, amely Thaiföld Surathani tartományához tartozó Chaiya nevû városból származik. Egy Ajarn Por Tan Mar nevû katona hozta létre, akibõl végül szerzetes lett, és halálálig szolgált a Wat Tung Jab Chang nevû templomban. A technikákat szerzetes évei alatt fejlesztette ki, és tudományát átadta a város kormányzójának,Kam Sriyaphai-nak. A kormányzónak volt egy fia, "Kiet", aki szintán Muay Chaiya mesterré vált.(Az egyik legjobb tanítvány, Kruu Tong sok thai harcost nevelt ki, akik még ma is élnek.) A feljegyzések szerint a Muay Chaiya több mint 250 éves. Az alapállás mély, tömör, mindkét térd hajlított (még támadásnál is)és az öklök használatra készen, elõre néznek, illetve pajzsként szolgálnak a beérkezõ támadások ellen. A technikák a könyök és a térd levédésére specializálódnak.Minden végtag hajlított. Gyors, könnyed lábmunka és ugráló mozgás jellemzõ, a teljes testsúly a lábakra helyezkedik. Hirtelen és nagyon gyorsan támadnak és sokszor ismétlik egymás után a mozdulatokat. Csak a kezüket bandázsolják be, és leghatékonyabb fegyverüknek a könyököt tartják.Mivel a Muay Chaiya egy szerzetestõl származik,rengeteg Buddhista eszmét hordoz a tanításában.Az edzéshez hozzátartozik a meditáció és a Thamma (Buddha tanítása).
 
A másik, kevésbé ismert déli Muay Thai stílus a "Muay Maa Yang" volt, amit egy Kruu Tankee nevû ember hozott létre(A Maa Yang kifejezés annyit jelent: 'A Ló Sétája'). A hagyományos állás megfontot és elõvigyáztos, az egyik kéz az arc elõtt van. míg a másik leereszkedik a csípõhöz. Kruu Tankee a kegyetlen harcmodoráról volt híres,tanárként nem igazán szerették. Egy történet szerint harc közben  Krun Tankee kimozdította ellenfele, Kruu Noree szemét,aki aztán eltörte Krun Tankee homlokát egy ugró rúgással. Kruu Noree folytatta a harcot  miután elveszítette a szemét, de késõbb elvérzett és belehalt a sérüléseibe.
 
A keleti területek stílusa "Muay Korat" nevét Na Khora Rachasima városáról kapta. A Muay Korat  és  a nyilvánosságban  eltejedt harci stílus volt IV.Rama Király idejében, de talán több mint ezer éves. A város kormányzója, Phra Hemsamahan átadta harctudását egy Deng Thaiprasertnek és õ volt az elsõ, aki elõször mutathatta be a Muay Korat technikákat a Király elõtt. Megnyerte a mérkõzést, és ezzel megkapta a Király Bjnokságán elért címet. Pra Hemsamahan másik tanítványát Kruu Bua Whathimnak hívták akit a Muay Korat valódi mesterének tartanak számon.Kruu Bua katonaként szolgált élete végéig és a hadseregben a fiatalokat tanította a harcmûvészetre.   A Muay Korat sokmindenben különbözik az eddigi stílusoktól.Állása szûk és hosszú,a lábfejek szinte egy vonalban vannak és elõre néznek. A kezek egymás elõtt helyezkednek el, az orr elõtt fenttartva. Az elsõ láb egyenes és a térd zárt. A hátsó láb szintén egyenesen és rúgásra készen áll, a sarok a földön helyezkedik el. A testsúly az elsõ lábra nehezedik. Az ütések és rúgások egyenesek ellentétben a déli területek stílusaival. A lábmozgás,"Suu Yang"(jelentése: A Tigris Járása)megfontolt. Az ókorban a Muay Korat harcosai a Buddhista Törvénykönyv eszméit követte. A meditáció szintén fontos szerepet játszott a harcmûvészetben, és aranyszabályként vették hogy a rignben soha sem harcolhattak másik Muay Korat harcossal.

Wai Kruu, Ram Muay- Rituális harci tánc

Sokan nagyon kíváncsiak, mi lehet az a különös tánc, amit a Thai Box  mérkõzések elõtt járnak el a harcosok. Ezek a  mozdulatsorok nem más, mint egyfajta rituális harci tánc, amit Európában nem minden versenyen gyakorolnak, ám Thaiföldön még ma is hagyomány. Elsõként a Wai Kruu-t mutatja be a harcos, amivel tiszteleg az oktató és a harcos szellemek elõtt. Miközben felmegy a ringbe, porszemekkel szórja meg lépteit. Ez a rituálé varázsigeként szolgál az ellenfél erejének gyengítésére a mérkõzés alatt. Mikor belép a kötelek közé, körbejárja a ringet, és egyenként mind a négy sarkához fordulva meghajol, hogy megtisztítsa minden félelemtõl és bajtól a harc helyszínét. Azután a ring közepére lépve megkezdi a táncot, ami rengeteg figurából áll,  iskolánként más és más a stílusa. Az egyik legnépszerûbb Wai Kruu mozdulatsor az ún. „Négyarcú Promma” ahol a harcos térdelõ pozícióban van, a lábfejek és a térdek érintik a talajt. A kezek a mellkas elõtt összeérnek, ezután ütemesen megérintik a talajt majd a homlokot. Ezt háromszor megismétli. Utána felemeli a bal térdét és a bal könyökével támaszkodva feláll. Miután felállt, az egyik lábát és kezét a magasba emeli és bal irányba elmozog. Végül szintén a jobb lábára támaszkodva elõre dõl, a teste merõleges a talajra, karjait széttárja, mint egy madár.